Akadály a cél előtt, visszalépés

Nagyon régen írtam már, először is azért mert nem volt idő rá, másodszor mert el voltam keseredve, harmadszor meg egy kis net gondunk volt.

Tehát a múlt hétvégén vigyáztunk az ikrekre, akik nagyon jól viselkedtek .
Annyira cukik, Lia első szava az Artur a kutya neve :D
Dávid pedig járogat már, de nem igazán úgy ahogy kéne, majd Orsinál futunk még egy kört a Dévény módszerrel.
Megtanítottam őket, hogyan kell a nénik vállán meghúzni a meltartópántot, hogy visszacsapásból fájjon :Dnagyon élvezték a dolgot.

Aztán vasárnap hazajöttünk R nyomta neki, hogy a forma 1-re itt legyünk.
 Vasárnap reggel megjött aminek jönnnie kellet, rég vártam így mert tudtam hogy akkor hétfőn telefonálhatok méhüregi időpontért.
Hétfő reggel már hívtam is a klinikát azt mondták 1 után próbálkozzak mert bolondok háza van.
Aztán 1 kor azt mondták 3 kor, és még párszor ezen kívül süket is volt a vonal.Aztán csak sikerült.
Aminek egy pillanatig örültem, majd lekonyult a szám széle, mikor kiderült hogy kedden nem lesz a doki mert újabb konferenciára megy és nem rendel e helyett az időpont helyett más nap. Tehát átkerültem megint Nyéki dokihoz megint. Ezt még nagy nehezen megemésztettem, bár előző héten olyan szívélyes mosollyal mondta hogy hívjam őket időpontért, mintha nem tudta, hogy mi lesz és hol lesz, ezt elég nehezen hiszem el.
De mikor záró konzira kértem időpontot és azt monták hogy augusztus vége, nah az ...rémálom. Micsoda, kiakadtam, mondtam is a nővérkének a telefonba. 1 hónapig szabin lesz Fülöp, aham és ezt nem tudta közölni, a seggfej!
Sírtam, munkahelyen kiborultam. Én addigra terhes akartam lenn, vagy legalább punkciót akartam.
R vigasztalt, a nővérke is azt mondta a telefonba, hogy próbálkozzak újra hátha vki lemondja. Nah persze ki mond le ilyet.
MIndegy, elkeseredtem, R próbálta hogy akkor menjünk át Nyékihez ő is rendes valóban.Elgondolkodtam rajta.
Kedden R indult újra Svájcba, reggel már cuccal mentünk dolgozni. Aztán délután kiderült hogy a kolléga még nem pakolt be ezért elmentünk internetet intézni. A vége az lett hogy kimentünk a reptérre és egyedül jöttem haza. Rúdtáncra sajnos nem értem oda így hazaérve a kupis házba ültem és erőm nem volt semmihez hozzákezdeni.Aztán van 8tól is kemény leszek elmegyek, majd utána bemegyek a Tescoba és veszek porszívót..
Az én formám rúdtánc nem volt, így lementem a tescoba ahol porszívó nem volt ezért összevásároltam mindenfélét. Hazafelé olyan rossz hangulatú és magányos voltam,sírással küzködtem a kocsiba, minden rossz lett.
Megálltam a csárdánál, beszaladtam és kértem egy rántott sajtot, aztán leparkoltam és visszamentem enni.
fél 10 körül volt mikor hazajöttem, aztán elkezdtem pakolászni, R még nem írt így aggódtam, aztán 11 kor szálltak le és éjfél volt hogy a szállásra is megérkeztek.
Én utána sem tudtam aludni, fent voltam aztán 1 után vhogy sikerült a kanapén aludtam el végül.
Reggel ugyanilyen jókedvvel indultam, bent dolgoztam ,ilyenkor R helyett is, aztán délután elindultam porszívóért.
Voltam mindehol aztán végül MEdiamarktba vettem meg, hosszas válogatás és próba után. Aznap a porszívórészlegen már nem kellett takarítani az tuti.Ő az:

 

Majd próbáltam visszanyerni az árát egy foci kapura rúgással a vb akcióban de nem sikerült :(
Aztán otthon próbáltam elmosogatni és még takarítani, főzni mire R hazaér.
Nagyon vártam már őt főtt a csirkepöri mire hazaért. Aztán kaja után hullaként feküdtünk ágyba.
Csütörtökön már azt kívántam bárcsak hétvége lenne, de dolgozni kellett menni. Ezt még tetézte a nem múló fejfájásom.
Még próbáltam hívni a klinikát. Már beírtak augusztus 27-re záró konzira Fülöphöz, mert ha nem írnak be csak tovább tolódik az időpont.
Megkérdeztem hogyan lehet Nyékihez átnyargalni de azt is FÜLÖPPEL KELLENE MEGBESZÉLNEM ÉS NYÉKI IS 1 HÓNAP SZABIN LESZ, TALÁN HA 1 HÉTTEL HAMARABB JUTNÁNK BE HOZZÁ.BELETÖRŐDTEM EZ VAN. :(
"Ember tervez..."
Csütörtök déluán haza kellett vinni a kollégánkat így  a rúdtánc aminek amúgy is kicsi volt az esélye megint meghiúsult,vacsiztunk a csárdába, pihentünk.
Aztán a péntek a felkelésen kívül hamar elment..
Péntek este átmentünk a mamához hoztunk gyümit és virágot, vacsiztunk nála aztán fürcsiztünk a szomszédnál.
És ma itt vagyunk, pihenünk pakoltunk, most pedig meccset nézünk. Végre hétvége.

A babát illetően még mindig szomorú vagyok, de csak túl leszek ezen a csalódáson is, csak annyira fáj. Ennyi pénzért is hülyének nézik az embert.

Próbálok nem gondolni rá, úgy tenni mintha eleve ez lett volna a terv, így nem olyan rossz.
Ennyi volt a hetünk, így milyen kis rövidnek tűnik, pedig egyre nehezebben mennek.

De most élvezzük a hétvégét.