2014. június 14., szombat

Rohanó világ

Végignéztem a legutóbbi írásom, mindig ezt teszem mielőtt folytatom a blogot. 
A napok rohannak, szalad a ház, a munka és ezek után szaladok én is.Már 1 hét eltelt megint.

A hét nagyon nehéz volt a lelkesedésem a klinika iránt kicsit alább hagyott, a múlt heti kellemetlenség után, de remélem hétfőn nem lesz semmi probléma már és mindent el tudok intézni.

Végiggondolva nem is tudom mi történt, csak dolgoztunk és dolgoztunk, ennyi amire emlékszem. Sajnos még egymásra is alig jutott időnk, ami azt illeti.

Kedden és csütörtökön én korábban mentem munkába, hogy legyen időm. Szerdán pedig vásárolni voltunk R.-nak az elutazáshoz a konferenciára.

Csütörtökön Anya megérkezett olyan 1 körül a Metbe, Hulla fáradt volt, de azért hősiesen körbejött velem és aztán indultunk is haza 3 körül. Vásárolni nem nagyon volt időnk, tehát itthon elég üreske volt a hűtő. R-t vártuk, hogy ő mikor ér haza aztán hívott is hogy együnk a csárdában mert nagyon éhes.

Én mint mindig rántott sajtot ettem , anya is, R pedig óvári szeletet.Kaja után kicsit még ücsiztünk itthon, aztán alvás.

A péntek már nagyon nehezen indult nem bántam volna, ha nem kell menni.
Kemény nap volt megjött az új rapidos projekt, és R egyedül szervezte a gyártást. Egész nap nem is találkoztunk. Haza hamar sikerül érni szerencsére és Anya főzött nekünk azzal sem kellett foglalkoznom már.

T.-t várva majd leragadt a szemünk R be is ment pihenni kicsit . Mikor megjött segítettünk bepakolni, közben Csonti kiszaladt és elveszett.Aztán a sittelhordó srác hozta vissza a hóna alatt. :)

Vacsiztunk egyet beszélgettünk hamar elment az este és ma reggel kimerülten kezdtünk készülni.

Anyáék elmentek és én rohamtempóba készülődtem, mert tudtam Anyósék nem sokára itt lesznek, ez így is volt 10 perc múlva. Á hozta az új barinőjét, szimpi a csaj :). 

Percre pontosan H-ékhoz értünk, majd fél órával később sétáltunk a ballagásra. Szép volt a műsor, engem még meg is hatott.

Arra gondoltam mi van ha én ezt nem élhetem át, nem lehetek Anyuka aki látja a gyermekét egy színpadon, aki büszke lehet.
Nagyon szeretném, ezt az érzést.És remélem hogy ha odajutunk nem fogom természetesnek venni hogy okos a gyerek és ki fogom venni anyaként is a részem az iskolai programokban.

A leghasznosabb dolog ma az volt, hogy hallottam egy nevet, ami nagyon tetszik. Így ha mégsem fiunk lesz hanem lány és mégsem egy hanem kettő akkor már tudom a nevüket.
Nem vagyok telhetetlen, de úgy gondolom amiről nem álmodunk az nem is valósulhat meg, Tehát a nevük D. Zoé és Zorka :D
Nagyon szép ugye.

Már itthon pihenünk, túl vagyunk egy alváson, mert holnap 4-kor viszem a reptérre R.-t. Csak szerdán jön.Addig sem fogok unatkozni, van mit tennem, de azért hiányozni fog.

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése