2014. április 19., szombat

Vannak véletlenek

A várakozás az eredményeinkre és az orvos hívására teljesen felőrölt bennünket. Már március elejét írtunk és kiábrándulva ,de vártunk.
Ettől a negatív élménytől, már azon is elgondolkodtam, fog e ez menni nekünk, ha már ez a bánásmód ennyire kikészít engem. Ha ezzel nem tudok megküzdeni, akkor annyi vizsgálat és injekció és kezeléssel hogyan fogok. Lehet nem vagyok felkészülve, nem is akarom annyira....
Eljutottam ide, hogy nem vagyok elég erős ehhez.....
Márciusban rendezték meg az endometriózis világnapját. Láttam az interneten, hogy programok lesznek a Deák téren és hogy orvosok is ott lesznek személyesen Akiktől tanácsokat is lehet kérni.Kinéztem Fülöp doktor urat, akiről nagyon sok jót írtak, és endo és meddőségi részlegvezető a KRMklinikán. Böngésztem.
Elhatároztam, hogy elmegyünk és feltöltöttem a sztorimat a honlapjukra, miután elolvastam az összes többit és kis megnyugvást adott a lelkemnek, hogy nem vagyok egyedül.
Hét elején szóltam R-nek és P-nek hogy menjünk, és P nálunk alhat utána.
Aztán R többször megkérdezte, hogy hol is lesz mikor is hánykor is.... (férfiak), pedig elküldtem neki a honlapot.
Felhúztam magam rajta, majd kiborultam, hogy nem is érdekli ez az egész és lefújtam aznap a bulit. Persze nem csak ez volt a gond, hanem a saját bizonytalanságom is.
Hétvégén segített, hogy megbeszéltük  a dolgot, őrjöngő zokogásba kitörve az ágyban mondtam el neki bánatom, miután nem tudtam elűzni magamtól, hogy hagyjon. (Köszi hogy nem hagytad kis szívem :))
Megbeszéltük, hogy akkor próbáljuk letisztázni magunkban. Itt a nemrég vásárolt ház, foglalkozzunk azzal.
Hétfőn a munka nehezen ment, mint mostanában mindig. Unottan vettem fel a telefonokat és óvakodtam a fürkésző emberi szemektől akik a hormontól kikerekedett idomaimat fürkészik, hogy terhes vagyok e vagy azon gondolkodnak miért nem vagyok még az, és büszkén meg is kérdezik. Fárasztó erre nap mint nap mosolyogva válaszolni, hogy ó majd még nem...
Aztán dél előtt fél órával újabb telefon, már furcsa volt a női hang, ismeretlen és engem keres...
KRM klinikáról Valéria, örömmel értesít, hogy megnyertem a második díjat az endometriózis napon .
MI....., tényleg, gondoltam magamba, elnézést kértem tőle hogy nem emlékszem mi is volt az....?
50000ft értékű kupon hozzájuk, bármire.
Kérdezte miért ez a vezetékes szám van megadva és hogy tudok e beszélni.
Válaszként közöltem,mert szinte mindig itt vagyok:), a mobilt meg előszeretettel nem veszem fel.
Óvatosan mondtam neki, hogy nagyon örülünk és hogy gondolkodtunk már rajtuk és sajnos 2 irányból is érintettek vagyunk.
Kedvessége azonnal megnyugtatott, mikor válaszként csak annyit mondott ne aggódjak sokan vagyunk így.
Ezt az egy mondatot vártam máshol is, semmi mást.
Majd megbeszéltem vele hogy időpont miatt hívjam őt bátran.
Ebédnél alig vártam, hogy kimenjen mindenki az étkezőből, szégyellős mosolyomat nem tudtam letörölni az arcomról. Majd elmeséltem R.nek és P.nek.
MEGKAPTUK A JELET!
Ezután már másnap hívtam is időpontért Valériát, átirányította az adataimat a felvételi osztályukra.
Kicsit meglepődtem, mikor Fülöp dokihoz csak április 23-ra volt időpont, de ragaszkodtam hozzá.
Így most megint várunk, már egy hét sincsen, azóta jobban vagyok, megnyugodtam kicsit, ami jó jel azt hiszem.
Tehát jövő héten, húsvét, RKM és házassági évforduló. Nagyon izgulok és várom is egyben.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése