"Hajrában"

Eltelt majdnem 1 hét. Persze ilyenkor repül az idő. Hétvégén vendégeink voltak, Öcsiék jöttek át, majd vasárnap a Mama hozott nekünk töltött paprikát és desszernek egy kis szilvásgombócot.
Holnap ilyenkor remélem már túl leszek a műtéten és ébredezem majd. Nincsen halálfélelmem vagy ilyesmi, de azért ma próbáltam minden számomra fontos emberrel beszélni a munkahelyemen.Jól esett nagyon.

Furcsa módon a családom az akinél úgy érzem nem értik meg mi is zajlik benne. Jobban mondva az Anyukám és Nővérem. Néha olyan mintha nem is ismernének engem. Teljesen félreértjük egymást sokszor. Lehet én küldök félreérthető jeleket. De most is alig hívtak fel mióta kiderült a műtét és ez nagyon rossul esett nekem. Pedig együtt voltak mert Anya vigyázott az uncsikra míg Tesómék újítottak. Nem tudom nem értem miért nem működik ez a kapocs, egyre távolabb kerülünk egymástól. Úgy érezték nekem kéne hívni őket? De miért nekem mikor nekem van bajom, nem értem?!!::.

Ma olvastam egy cikket az indexen hogy hogyan próbáljuk mi emberek feldolgozni a problémákat, betegségeket.. Hogy mindennek az okát keressük mert könnyebb úgy elfogadni és könnyebb mást hibáztatni. Érdekes mert én is mindig erre gondolok, hogy mit tettünk hogy ez történi. Tettem nem szép dolgokat, olyanokat amire nem vagyok büszke..de szerintem az nem ér fel ezekkel.

Aztán még az szokot eszembe jutni, hogy lehet nem tettünk semmit, csak ez egy jel, hogy nem illünk össze vagy nem lehetünk együtt mert más dolgokra vagyunk hivatottak külön-külön. Van az a film a sorsügynökség, nah ez pont olyan érzés.

De aztán rájövök, hogy butaáság ilyeneken agyalni, mert nem vezet sehová.
Azért itt a cikk linkje:
http://divany.hu/ego/2014/08/25/nem_mindenki_tehet_a_sorsarol/

Ilyen gondolatokkal vágok bele a holnapi napba, bár úgy csináltuk, hogy ne nagyon legyen időm gondolkodni. Sógi végleg nálunk marad innen fog suliba járni, ezért tegnap elkezdtük festeni a szobáját, hogy kényelmes legyen neki. Tehát azt ma be kell fejeznünk. Már csak a kék van.Aztán kevés alvással, kómásan remélem nem fogok annyira izgulni reggel!

Tehát kezdődhet a sövénnyírás, felkészültem csak vágjunk bele!