Tovább 2015


A kórházban még pont egy hétig maradtam a jó hír után. MÁr minden nővér tudta és gratulált nekem. Minden nap sétálgattam a folyosón, mindig kérdezték mikor lesz a ngy nap amikor hazamehetek.
November 24 a Szülinapom volt, amit bent töltöttem. De azért ünnepeltünk kicsit. R gyakran hozott vacsit, mert a grill husira grill zöldséggel már rá sem tudtam nézni, minden nap az volt az ebéd.
Aztán 25-én kezdtem jobban érezni magam, már könnyebben mozogtam és tudtam aludni félig ülve. Ami nagy dolog volt az üléshez képest.
Az UH is azt mutatta hogy a gyomor felől kezd a víz eltávozni és kilók is. Szerda éjjel szóltam, hogy az infulzió nagyon lüktet és ki is vették nekem. Pont egy billentyűt nyomott. Már szerencsére vissza sem kellett tenni.
Az ottlétem alatt 3 szobatársam volt, megismerkedtem jó pár nővér és szülésznővel, találkoztam minden orvossal :). Legalább vmi jó is volt ebben, persze a picin kívül.
Pénteken hazamehettem. Az otthon nagyon furcsa volt. Még pihennem kellett és nem csinálhattam semmit, de végre otthon.
2 hetente kellett controllra járni és szedni továbbra is a duphastont és utrogestant, illetve inni a fehérjét.
Nagyon lassan, de kezdtem jobban lenni. Próbáltam mindig felkellni, kicsit pakolni, mozogni. A ház állapotán ez nem látszódott meg, ilyen koszos otthonunk régen volt, de elviseltem.
Év végén felmerült a kérdés, Fülöp dokitól hova tovább, ha teljesen rendbe jövök. A szomszédtól elkértem a védőnő számát, el is mentünk hozzá. Arra gondoltunk, hátha tud tanácsolni vmit hová menjünk milyen orvoshoz, milyen a körzeti kórház. A nő szimpatikus volt, de nem mondott semmi konkrétat. Elküldött az SZTK-ba beutalókért. R-rel vmin veszekedtünk előző este ezért egyedül mentem.
BOrzalmas élmény. Leüvöltötték a fejem, hogy miért nem tudom mit akarok! (nem akartam azt válaszolni, hogy azért mert nem potyogtattam még 20 gyereket).
Megcsinálták ott a vérvételt és az ekg-t, a vérvételt is csak azért mert a védőnőm megjelent és odatelefonált.
Szóval letettünk arról, hogy spórolunk és tb-n próbálok bármit is elintézni. Ezért felhívtam a klinikát és megkérdeztem a terhesgondozást. A hölgy tájékoztatott, hogy Nyéky nem vállal a klinikán terhesgondozást csak a váci utcába. Elmondta kik közül választhatok.
Másnap tanácsot kértem Vikitől, az egyik nővértől akivel jóba lettem. Ő azt avasolta válasszak lombikos dokit, így Nyekse maradt. Szóval felhívtam újra a tanácsadó hölgyet hogy még új év előtt befizessük mert változnak az árak. Optimum csomagot választottunk, aminek az ára 265000ft.


Ezután jöttek az ünnepek s örültem, hogy ezt elintéztük, illetve izgultam, hogy január 5-én megyünk Fülöphöz megint, illetve az első terhesgodozásomra Tekséhez 12-én.
5én már nem volt semmi víz a pocimba, végre eltűnt, másfél hóbnap alatt. És bejött R is először az UH-ra. LÁtta a mi kis tündérünket. LÁttunk egy fehér pöttyött a lába között, de a doki azt mondta az bármi lehet még ilyenkor. Így kezdődött a 2016-os év! Egy gyünyürű babával a pocakomban, túl a nehezén.