Elmaradások 1

A legutóbbi bejegyzésemben, már mondtam, hogy el fogom mesélni mi is törtétn Prágában.
Sajnos mostanában elhanyagoltam a blogomat és sokminden elmaradt, ezt most pótolom.

Tehát november elején, sajnos már azt sem tudom melyik hétvégén, talán 6-7-8 elindultunk, hogy kipihenjük az évet és meglássam Prága milyen szép. R már mesélt róla sokat hiszen ő üzleti úton volt már ott és tetszett neki. Azt mondta az épületekért oda leszek. Hiszen nekem még Budapest régi épületei is tetszenek. Ha jobban megnézzük gyönyörűek a faragások, szobrok, ilyesmik az épületeken.
Szóval kivettem az utolsó kér szabimat és szépen nyugisan csütörtök délben elindultunk. Szépen átértünk Szlovákiába, megvettük előtte a matricákat. Bámulásztam a kocsiból egész végig.

A bőrönd tele volt gyümivel és gullónnal és korpovittal. mert sajnos nem tudtam lesz a kajcsi amit ehetek. 

Már a cseheknél jártunk, mikor az autó megtorpant hirtelen és elkezdett a műszerfal villogni. Kamion jött mögöttünk és még jó hogy nem lett nagyon baj.
félreálltunk, R töltött olajat hátha megjavul. Eddig is zabálta a céges csodaautó szóval reménykedtünk. Újra elindultunk de sajnos nem javult. 
R sem mert tovább menni, pedig 200 km-re voltunk csak a céltól de ha lerobbanunk a cseh pályán este ki fogja hazavontatni a céges csodaautót. Szóval megerősítettem, mondtam, hogy induljunk haza . Legyünk minél közelebb az otthonhoz ha végleg megáll.

Szóval zötykölődtünk 80-al a pályán és közben imádkoztunk ne álljon meg. Átértünk a határon és megkönnyebbültön, éljen a haza ! Itt már nem lehet nagy baj.

Vígaszdíjként gondoltuk benézünk Csákvárra már úgy is mindegy legalább együnk egy jót.
De sajnos a kedvelt téttermünk megváltoztatta az étlapját. A kaja förtelem volt, semmi házias ízek, túlspilázott cuccok. A kacsám jeges volt belül ahogy kihozták.

ezután az újabb csalódás után végleg hazaindultunk. Szomorúan :(, elfáradva, éhesen:(.
Hazaérve semmi hangulatunk nem volt, nem tudtuk menjük akkor dolgozni pénteken, de úgy döntöttünk attól itthon maradunk. A hétvége is így elég depisen telt, de hát érthető, közel a célhoz meg kellett fodulni és sajnos a pénzünk is odaveszett -50000ft :(.


Hát ennyi volt a romantikus út. De mindenképpen elmegyünk majd, csak nem tudjuk mikor.

És amit nem láttam: